Kovács Ernő

Nyolcvanhárom éve született Debrecenben . Nem mozdonyvezető édesapja szakmáját folytatta - bár nagyon tetszett neki és érzéke is volt a műszaki dolgokhoz - emberekkel akart foglalkozni. A debreceni Református Kollégiumban szerzett néptanítói és orgonista kántori oklevelet. 1946-ban számára távoli helyre Alapra került tanítónak. Az akkori falusi szokások szerint összevont osztályokban - egytől nyolc osztályosig- tanította a gyerekeket. De ha kellett - képesítése alapján - istentiszteletet is tartott.

 

1953 - tói a sárbogárdi Tanítóképző Gyakorlóiskolában tanított, amihez elvégezte az ELTE pedagógia szakot, majd később a pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett még három tárgyból diplomát.

1953-ban kötötték össze életüket Óvári Mártával , aki alapi lány volt Arany­pusztáról , és immár 57 éve házasok. Budán egy családi házban élnek két gyermekük már régen felnőtt, Ernő ügyvéd, Ildikó óvoda-vezető - a két lány unokájuk egyetemista.

A rövid sárbogárdi távollét után 1955- ben visszaköltöztek Alapra, ahol Ernő bácsi tanítóként, majd az iskola igazgatójaként dolgozott 1968-ig. Ekkor Budapestre költöztek, ahol még 20 évig volt iskolaigazgató.

A tanári munkát a „régi iskolában „ kezdte és amikor felépült az új iskola itt már igazgató volt, és szinte attól kezdve az „igazgató bácsi".

Alapon az elmúlt években egymást érték az iskolai találkozók, vannak akik már több mint 50 éve fejezték be az általános iskolát. Ernő bácsiék a meghívásra mindig szívesen eljönnek, hiszen Alapon élték le az életük javát ,szinte mindenkit ismernek,vagy akit nem annak a férjét, feleségét, gyerekét, mondhatni hazajönnek. 1953-tól kezdve szinte minden alapi gyereket tanította valamelyikük.

Az igazgató bácsi - munkája mellett vagy azzal együtt - szervezte, vezette a falu kulturális életét. Az előadások kedves színdarabok betanítása az énekkar, a citera zenekar működése kirándulások szervezése fontos volt számára. De szervezett kézműves foglalkozást, szakköröket mint fafaragás, kovácsolás. Szívesen látogatta az asztalos és kovács műhelyeket a faluban, az ott látottakat tanultakat tovább is adta.

De nem csak az iskola és a tanítványok , a saját gyerekeik gyerekkora köti a faluhoz őket de számtalan emlék. Áll még - ha nem is úgy néz ki mint régen -az Óvári család háza, Ernő bácsi keze nyomát viselik a katolikus templom fafaragásai , van olyan cigány zenész aki tőle tanult kottát olvasni, a székesfehérvári múzeumban őrzik azokaf az Árpád kori leleteket amelyeket a falu határában régészet során talált.

Az igazgató bácsi első látásra szigorú alföldi embernek tűnik, de belül nem az,és ezt mindenki tudja , talán nem is volt, de most biztosan nincs haragosa, sokan szeretik.

.