Ez a weboldal sütiket használ a megfelelő működés érdekében.


Az intézmény elhelyezkedése, környezete

Az otthon lakott területen kívül, Fejér megye déli részén, Sárbogárdtól és Alap községtõl 5 km-re található. Az 1800-as években épült kúria Arany László feleségének, Szalai Gizellának a tulajdona volt.

 Az épületeket tágas park, és egyik oldaláról erdõ veszi körül. Itt található az intézmény mosodája, karbantartó mûhelyei, foglalkoztató helyiségei, iroda és szociális épületei Az elmúlt évtizedekben folyamatosan gyarapodott az épületek száma: elkészült az ügyviteli ellátást, valamint a dolgozók szociális ellátását biztosító épület, felépült a tornaterem, megvalósult a férfiosztály lakóépülete, a régi élelmezési üzemet egy új beruházás váltotta ki, kialakításra került a lakók számára egy teakonyha, egy mosoda, valamint kisállat-ház.

A tágas park e miatt kissé csökkent, de még így is elég életteret biztosít az itt élõknek.

Ellátási terület: Fejér megye, Székesfehérvár és Dunaújváros megyei jogú városokkal együtt.

Fenntartónk a Fejér Megyei Önkormányzat, Székesfehérvár.

2007. július 1.-étõl a Fejér Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézménye telephelyeként mûködünk.

Nõi lakóink a régi kastélyépületben 4 –6 – 8 – 10 ágyas szobákban, férfi lakóink az 1993-ben épült gondozási egységben 4 ágyas szobákban élnek. Szabadidejük eltöltésére, - a régi férfi gondozási egységbõl kialakított – foglalkoztatási, foglalkozási, fejlesztési célokra önálló épület áll rendelkezésre pl.: ipari és munka-rehabilitációs foglalkoztató helyiségek, teakonyha, mosókonyha, könyvtár, varró-kézimunka szoba, társalgó. Külön épületben található a teljesen felszerelt torna – kondicionáló helyiség, amely foglalkozásokra, kikapcsolódásra, egészségmegõrzésre szolgál.

 

Lakóink  

Az otthon 1967 óta mûködik, akkor 30 fõ férfi elmebeteget, illetve értelmi fogyatékost helyeztek el itt. 1973-ban a kastélyépület felújítása után 40 fõ nõi lakó került beutalásra. 1982-ben 82 lakója volt az intézménynek, majd 1986-ra már 90 fõ, s az 1994-ben átadott új férfi - gondozási részleggel 100 fõre bõvült a létszám, melybõl jelenleg 44 fõ a férfi és 56 fõ a nõ.

A lakók többsége középsúlyos, illetve súlyos fogyatékos, kisebb részük enyhe fokban sérült.

Bekerülésüket tekintve a legtöbben családból, a kisebb hányaduk rehabilitációs és más intézménybõl érkezett hozzánk.

Lakóink többsége cselekvõképességet kizáró illetve korlátozó gondnokság alatt áll.

Munkatársaink

Az intézmény szakdolgozói létszáma 41fõ, technikai létszáma 10 fõ.

Az otthon szervezete 2 fõ részlegre tagolódik

  1. Egészségügyi – szakmai részleg (ápoló, gondozó és egészségügyi csoport)
  2. Mentálhigiénés részleg

melyek munkája szorosan egymásra épül.

 

Mi az erõsségünk és a gyenge oldalunk?

Erõsségeink között sorolnám fel az intézmény tágas parkjait, szabad tereit. A környezet lehetõvé teszi a természettel való közvetlen kapcsolatot, a szabad „félrevonulás” lehetõségét, a szabadidõs programok kínálatának bõvülését (kerékpározás, akadályverseny, szalonnasütés, szüreti felvonulás, tekézés, pingpong, kosárlabda, stb.). Az összezártság miatti konfliktushelyzetek is csökkenthetõk a lakók térbeli mozgásszabadsága miatt. A környezetünk olyan adottság, melyet készen kaptunk, csak jól kell tudni élni vele.

Másrészt elhelyezkedésünk egyben gyengeségünk is. A lakott területektõl való „elzártság” lehetõségektõl foszt meg bennünket, s így nagyobb energiákkal, szervezéssel, költséggel valósíthatjuk meg lakóink jogos igényeit és saját elképzeléseinket (pld.: bevásárlás, ügyintézés, kapcsolattartás – látogatás, hazautazás, kultúra, sport, stb.).

 

Kedvezõ a lakók optimális összlétszáma, kedvezõtlen azonban a nõi lakóink elhelyezése, mert a megfelelõ élettér a szobákban nem biztosított számukra.

Erõsségünk mind szakmai, mind egészségügyi vonatkozásban, hogy a személyi – és tárgyi feltételek biztosítottak az ellátáshoz.

A lakók hozzátartozóival jó a kapcsolatunk, de a hozzátartozókkal való találkozások rendszeresebbé, gyakoribbá tételére több kezdeményezést kell tenni részünkrõl.

Hogyan élnek lakóink?

 

Az intézmény 100 fõ értelmi fogyatékkal élõ lakónak biztosít bentlakásos elhelyezést. Évek óta törekszik arra, hogy a lakók számára minél szélesebb körben biztosíthassa az állapotuknak, igényeiknek megfelelõ önállóságot, döntési lehetõséget, a képességeikre, készségeikre, azok fejlesztésére irányuló foglalkoztatást, a szabadidõs és kulturális lehetõségek körének bõvítését.

A lakókat évente több napos turnusokra kíséri el a szakszemélyzet üdülni, színházba járnak, kirándulnak, állatkertbe-, vidámparkba-, múzeumokba jutnak el. Minden jelentõsebb ünnepre mûsorral készülnek az itt élõk, zenés-táncos rendezvények zajlanak külsõs zenészek bevonásával is. Aktív kapcsolatban állnak a helyi és sárszentmiklósi idõsek klubjával, a dunaújvárosi idõsek otthonával, társ-intézményekkel, helyi református lelkésszel, a helyi önkormányzat intézményeivel, néhány helyi vállalkozóval, civil szervezettel.

Az otthon megkeresi a pályázati lehetõséget, és azokban részt vesz. Többek között pályázati forrásból valósult meg a kismadár-ház kialakítása, szabadidõs park eszközeinek bõvítése. 2005-20006-ban részt vettünk egy modellkísérleti programban, amelyet az ICSSZEM hirdetett meg a fogyatékkal élõ és pszichiátriai betegeket gondozó bentlakásos intézmények számára rehabilitációs célú foglalkoztatási formák kialakítására. E pályázat keretében az intézmény 6,3 millió forintot nyert el, melybõl kialakított és felszerelt két tan-mûhelyt 12 fõ lakó számára. Itt apróbb faipari munkák végzése és dísztárgyak készítése folyt napi 4 órában. 2007. január 2.-ától munka-rehabilitációs szociális foglalkoztatásba kezdtünk, amelyben 4 fõ mûhelyi segédmunkát, 4 fõ udvaros-parkfenntartó, 2 fõ takarító, 2 fõ mosodai segédmunkát végez. A résztvevõ 12 fõ 2007. január 2.-ától havonta munka rehabilitációs díjban részesül, napi 4 órai munkavégzésért. 2007. július 1-étõl a fejlesztõ- felkészítõ szociális foglalkoztatást végzõ külsõ cég kivonult az intézménybõl, így ipari foglalkoztatás azóta nincsen. A külsõ foglalkoztató kivonulása óta nem mûködött a szõnyegszövés, ezért telepengedélyt kértünk e tevékenységre, és szõnyegszövõ gépeket vásároltunk. 2009-tõl így ismét eladhatóvá váltak e lakók által készített termékek.

 

2006-ban a szülõkkel, munkatársakkal közösen egyesületet ( nem közhasznút) hoztunk létre a felnõtt értelmi fogyatékkal élõkért. Célunk: a sérült emberek integrációs lehetõségeinek elõsegítése, foglalkoztatási lehetõségek keresése, szabadidõs –sport - kulturális programok  szervezése, bonyolítása, társadalmi esélyegyenlõségük javítása.

 

Alap Község Önkormányzata.